Lehet, hogy bennem van a hiba, vagy esetleg már érezhető, hogy öregszem, de amikor Elmerik felhívta a figyelmemet az amerikai fiatalok körében népszerű Rainbow Milk Challenge, azaz kb. a szivárványos tej kihívása névvel illetett nagyszerű szabadidős elfoglaltságra, akkor első reakcióm leginkább a döbbenet volt, és valahogy nem akaródzott kipróbálni ezt a csodálatos dolgot.
Mi is az a Rainbow Milk Challenge? Vizsgáljuk meg közelebbről!
Az RMC a következő lépésekből áll:
- Gyűljetek össze valahol a barátaiddal / barátnőiddel. Ez történhet egy sikátorban, a kocsibeállótokon vagy akár a természet lágy ölén is.
- Szerezzetek be néhány marmonkannányi tejet (a Youtube-os videók alapján úgy tűnik, hogy az USA-ban nem fél literes zacskókban mérik az ilyesmit).
- Keverjetek bele piros, zöld, kék stb. ételszínezéket.
- Próbáljatok meg ebből a trutyiból jó gyorsan minél többet meginni.
- Aztán pedig kollektíve hányjátok vissza az egészet, és örüljetek, hogy milyen szép színes okádék jön ki belőletek (opcionálisan egyéb gyomortartalommal kísérve).
- Még meg lehet fejelni a dolgot azzal, hogy a folyamatot felveszitek videóra, aztán pedig a Youtube-on megosztjátok a világgal, hogy mindenki bölcs legyen tőle.
Számomra az volt a legfurcsább, hogy valaki szánt szándékkal hányni akar, és még viccesnek is gondolja az egészet. Egy-két héttel ezelőtt – betegség miatt – én is rosszul voltam, és az esemény után még egy napig fel sem tudtam kelni az ágyból. Ezek az ifjoncok pedig vidám haveri tevékenység keretein belül adják vissza gyomortartalmukat, és néha még nézőközönségük is akad.
A másik, amin meglepődtem, hogy egyébként édibédi / cuki fiatal lánykák is összeállnak fényes nappal a családi kocsibejárón vagy az erdőben, hogy hódolhassanak a Rainbow Milk Challenge-nek. Tőlük azért többet vártam volna, bár lehet, hogy ez is csak a koromból adódik, vagy talán abból, még a régi szoci rendszerben nőttem fel, és afféle kövületként még nem érintett meg az emancipáció, az egyenjogúság, stb. haladó szele.
Végezetül pedig álljon itt egy példa, hogy miről is szövegeltem eddig: