Pár megjegyzés elöljáróban:
- Ezen írás alapjait egy klubgyűlés során találtuk ki (Ida, Feri, Kapitány és Tailes). Én csak kiegészítettem és monitorra vetettem a történetet.
- Az írás megjelent a Kalandok és kalandozók című kötetben, köszönet ezért Craz-nak.
- Nemrégiben Juhász Ernő készített hozzá egy illusztrációt, ez úton is köszönöm neki!
Most pedig következzen a történet!
Egy reggel TK-456, az Avenger csillagromboló egyik rendszergazdája békésen aludt ágyában. Hirtelen megcsörrent a telefon.
– Vajon ki lehet az ilyen korán, ki nem bír már megint magával? – gondolta bosszúsan, majd felvette a telefont. – Halló, itt az Avenger informatika.
– Itt Vader beszél – hallatszott a telefonból.
TK-456 kiugrott az ágyból, összecsapta bokáit, majd szabályszerűen jelentkezett:
– Azonosítási számom TK-456, miben segíthetek, Vader nagyúr?
– Már megint valami baj van a légzőrendszerrel – válaszolta Vader. – Nem a megfelelő ütemben működik.
– Akkor rögtön megnézem – mondta a rendszergazda.
– Siessen, nem érek rá, hamarosan felszíni támadást indítunk a lázadók hothi bázisa ellen – hörögte Vader elfúló hangon, amely a légzőrendszer hibájára utalt. – Az az idióta Ozzel admirális már megint hibázott! Nem fog többet flottát parancsnokolni, arról gondoskodtam.
TK-456 kajánul elvigyorodott, ugyanis Ozzel admirális nem tartozott a kedvencei közé. Állandóan megfertőzte a gépét vírusokkal, de úgy néz ki, hogy ezután már nem néz többet vukipornó oldalakat az öreg.
– Igyekszem, nagyúr! Rögtön bejelentkezek a létfenntartó rendszerére.
TK-456 leült a terminálja elé, arrébb söpörte a gyűrött csokipapírokat, így szabaddá téve a billentyűzetet, miközben majdnem felborította a félig teli kávéscsészét. Bekapcsolta a terminált, majd begépelte a következő parancsot:
ssh main.vader.imp -l vader
Szerencsére Vader épp egy rádiós elérési pont közelében tartózkodott, így rögtön meg is jelent a jelszókérő prompt.
– Mi is volt a jelszava, nagyúr? – kérdezte TK-456.
– Amidala – válaszolta Vader.
– Hát ez nem túl erős jelszó, uram, meg kellene változtatni – tanácsolta TK-456. – Ezt még egy kezdő lázadó hacker is feltöri. Ha egyszer ráér, jöjjön be hozzánk az informatikára, szívesen segítünk, és módosítjuk a jelszavát.
TK-456 begépelte a jelszót, majd az impterminal parancs begépelésével elindította a Vader létfenntartó rendszerének karbantartását lehetővé tevő parancssori programot.
> show parameters
Erre a következő választ kapta:
Imperial Medical System V1.02
…
breath_rate = 10
…
Ready.
– Nem csoda, hogy nem kap levegőt az öreg – gondolta TK-456. – 10-es légzési tempó, ráadásul V1.02-es rendszer, még jó, hogy nem lyukszalagokkal kell felparaméterezni, mint a húsz évvel ezelőtti modelleket.
Ezután a következő parancsokat gépelte be:
> set breath_rate = 20
Ready.
> commit
Ready.
– Rendben működik a légzése, uram? – kérdezte Vadert.
– Úgy veszem észre, igen – válaszolta a Sötét Nagyúr. – Köszönöm a segítséget, most már indulhatok a csatába.
– Nagyon szívesen – mondta TK-456. – Ha egyszer ráér, lépjen be hozzánk, és csinálunk egy firmware update-et a létfenntartó rendszerén. Néhány perc az egész.
– Rendben – válaszolta Vader, majd letette a telefont.
TK-456 kikapcsolta a terminál monitorját, majd visszafeküdt ágyába.
– Milyen jó, hogy nem rohamosztagosnak jelentkeztem, most mehetnék a csatába – gondolta. – Nem hiányzik ez nekem.
Néhány perc múlva már az igazak álmát aludta.