Passengers, avagy mi „folyik” egy hibernációs űrhajón

Nemrégiben megnéztem a fenti című mozifilmet. Megmondom őszintén, már az előzeteseit is furcsának tartottam, nem egészen értettem, mit keres egy úszómedence egy űrhajón. Amikor elkezdtem nézni, pusztán csak szerettem volna egy jó filmélményt, szerettem volna jól szórakozni, kikapcsolódni. Utóbb rájöttem, hogy elkövettem egy hibát. Science-fictionként tekintettem a filmre (hiszen az előzetesek alapján erre is lehetett volna számítani), ám megnéztem, és sehol sem írják, hogy az lenne. Ettől függetlenül a felmerült kérdéseket továbbra is jogosnak érzem. Szóval elkezdtem nézni a filmet, de már rögtön az elején olyan kérdések merültek fel, hogy kénytelen voltam megállítani, majd elindítani egy szövegszerkesztőt, hogy jegyzeteljek. Az alábbi, erőteljesen spoileres(!) eredmény született.

Az első dolog, ami feltűnt, hogy nem tudjuk az időpontot, nem tudjuk mikor játszódik a történet. Még megsaccolni sem lehet. Nyilván, valamikor a jövőben, de ez végül is nem annyira lényeges kérdés.

Az űrhajó egy komolyabb aszteroidamezőt érzékel, majd kiderül, az elejét valamiféle energiapajzs védi. De miért csak az űrhajó elejét védi pajzs? A világűrben bármelyik irányból érkezhet kisebb nagyobb égitest, és a kozmoszban előforduló különböző sugárzásokkal is érdemes számolni. Miért nem végzett az űrhajó pályakorrekciót, hogy elkerülje az aszteroidamezőt? Mondjuk akkor nem lett volna film…

Ha az űrhajón mindenki hibernálva van, miért van világítás, illetve gravitáció? Értelmetlen energiapazarlás. A hibernálókamrák elrendezése pedig egyáltalán nem helytakarékos. Ha egy olyan vállalat tulajdonosa, elnöke, vezérigazgatója, főmuftija, akármilyen felső vezetője lennék, amelyik hibernációs űrhajókat készít / rendel, nyilván azt helyezném előtérbe, hogy a hibernálókamrák a lehető legkisebb helyet foglalják el, és egyáltalán, az űrhajó költsége a lehető legkisebb legyen, a megfelelő biztonsági előírásokat betartva.

Mivel és hogyan javítja ki az űrhajó a keletkezett fizikai sérüléseket? A filmből a vége felé kiderül a válasz: sehogy. Ha betalál valami, az addig ott is marad, amíg valaki nem csinál vele valamit. Addig sem jut el a hajó, hogy egy ilyen sérülés esetén szerelőautomatikát vessen be. Az meg végképp luxus lenne (egy efféle luxusűrhajón), hogy felébressze a legénység javítórészlegének tagjait. És itt még nagyon a film elején tartunk.

Ha egy már létező kolóniára utaznak, miért kell 4 hónapot ébren az űrhajón tölteni, mielőtt odaérnek? Tanulni, ismerkedni, a kolóniai szokásokat megismerni? Mit csináltak az utazás előtt? Bizonyára van arra valami protokoll, ha az ember egy másik kolóniára szeretne költözni. Nyilván nem úgy működik, hogy reggel ébredés után eszembe jut, aztán délután már utazom is. Valószínűleg van egy sor vizsgálat, bürokratikus aktatologatás, meg miegyéb. Az indulás előtt simán lenne idő mindarra, amit az utazás utolsó négy hónapjában terveznek. Ismerkedni meg nem ráérnek a kolónián is?

Indokolatlan férfisegg mutogatás… Két alkalommal. Jó, tudom, már Mel Gibson is megmutatta annó a Halálos fegyverben, amit aztán parodizáltak is. Bár gondolom ez is bejött a női nézőknek.

Ha senki sincs ébren az űrhajón, az android csapos miért törölget poharakat? Energiapazarlás. Egyáltalán, miért van bár (meg étterem, meg uszoda, meg közösségi helyiségek, meg luxuslakosztályok hatalmas üres terekkel, meg mittudoménmi)? Esetleg az az egy idejekorán felébredt utas beindította a hajó szolgáltatásait? Nincs válasz.

Ha az Ételadó Isteni Automata a karperec leolvasásával működtethető, miért nem csak azt ajánlja fel, ami az adott utas számára elérhető? Miért kell a VIP-menüt a másodosztályon utazóknak is látni, és bosszankodni, hogy a gép sajnálja, hogy az nem kaphatják meg? Ez mekkora fasság! „Van ám frissen fejt kaviárunk, de te nem kaphatsz belőle, mert csóró vagy!” Ez aztán a hozzáállás!

Az űrben van űrruhában, súlytalanságban, és a kicsorduló könnyei végigfolynak az arcán! Váááj?

Az űrből visszatérve, az öngyilkosság gondolatával megküzdve pont egészen véletlenül álmai nője mellett esik el… Heh! A herceg a fehér lovon meglátja az alvó Csipkerózsikát / Hófehérkét. Legalább járta volna végig egy jegyzettömbbel a hibernálókamrákat, ha már eszébe jutott, hogy felébreszt valakit maga mellé.

Auróra (a felébresztett ideális nő) akkor most író (writer), vagy újságíró (journalist)? Először így, később amúgy emlegetik. Nem mintha ez bármit is változtatna a lényegen.

A Föld a civilizáció központja, már több ezer utat tettek meg kolonizáló űrhajókkal, de még mindig háborúznak? Auróra apja ugyanis volt haditudósító is. Ez is csak egy színesítő mellékinformáció akarna lenni, de felveti azt a kérdést, hogy az adott jövőben még tényleg mindig ilyen primitívek vagyunk, hogy egymást ütjük?

Az már igen komoly technológia lehet, hogy parittya hatás elérése érdekében megkerülnek egy csillagot, ráadásul egy vörös óriást (Arcturus), de gyorsan meg kell nézni, mert hamar vége lesz. Közben mutatják az űrhajót, hogy igen kis távolságra van a csillagtól. Ilyen távolságról már bőven hatnia kellene a gravitációnak, tehát bele kellene zuhanjanak a csillagba. Ehhez képest semmiféle hatással nincs az űrhajóra, sem az utasokra. És az is kérdés, hogy miért figyelmeztet a hajó erre az eseményre, ha elvileg ilyenkor még mindenki hibernálva van a hajón – az utasok és a legénység is. Jaaa… Később kiderül, hogy a fénysebesség felével mennek. És ekkora sebességnél csak úgy űrsétálgatnak… Teljesen hihető. Az is kérdés, hogy akkor most az utazás valós ideje tulajdonképpen mennyi is, és mire a kolóniára érnek, az egyáltalán megvan-e még. Mert az egy dolog, hogy számukra 120 év telik el (ennyi az utazás ideje), de ilyen sebességnél az idő már relatívvá válik, és akár a Földön, akár más égitesten sokkal több idő telik el. Talán itt ütközik ki legjobban a tudományosság hiánya a filmben. És itt teljesen mindegy, hogy ez egy romantikus történet. Ha ilyen környezetbe helyez az író valamit, akkor az lenne a minimum, hogy felkér konzultánsnak egy hozzáértőt, hogy ne írjon ilyen marhaságokat.

Ha Auróra a víz alatt, de a vízfelszínhez közel úszik, amikor kikapcsol a hajó és elmegy a gravitáció is, hogyan kerül a nagy vízbuborék közepébe? Nem kellene ott is a felszín közelében maradnia, és ugyanúgy úszni tudnia, mint eddig, és nem csak kapálóznia haladás nélkül? Hiszen a víz, mint mozgási közeg megmarad. És amikor visszajön a gravitáció, és visszakapcsol a hajó – nem tudjuk hogyan – akkor miért kezd el előbb ő leesni? Rá hamarabb hat a gravitáció? Ráadásul elájul a vízben, hogyan tér magához? Oké, tudom, látvány.

Végül rájönnek, hogy mi a baj az űrhajóval, és azt is kitalálják, hogyan tudják megjavítani. Persze, hogy izgalmas legyen, már alig van idő, és mindenféle balesetek is történnek. Például nagy sebességgel kirepül egy rögzítőcsavar, és alig 2 centi mélyre belefúródik Auróra felső karjába. Amit megint csak nem tudok elhinni, hiszen elég nagy sebességgel zúg keresztül a helyiségen ahhoz, hogy keresztülmenjen Auróra karján, sőt, szakítsa azt le, és fröcsögjön a vér…

A végén a legnagyobb közösségi helyiséget látjuk, teli mindenféle növényekkel meg állatokkal. Mibe ültették el azt a sok növényt? Vittek magukkal annyi termőföldet? Vagy az általuk megtermelt salakanyagot használták fel? És honnan vannak az állatok, amikről addig egy szó sem esett? Ezt a dolgot egyáltalán nem értem.

Szóval összességében, ezernyi sebből vérzik ez a film, s bár van benne egy-két jobban sikerült látványelem, még úgy sem érdemes rászánni az időt. Szerintem.

A bejegyzés kategóriája: Film
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?