Az utóbbi hetek időjárása nem kifejezetten kedvezett a kerti munkának. Annál inkább a gyomnövényeknek és füveknek. Úgy öt héttel ezelőtt már örültem, hogy de szépen rendbe tettem a kertet, erre jött három hét jórészt esős időjárás. Amikor épp nem esett, és szépen sütött a nap, akkor persze dolgoztam. Így a kert ismét úgy elgazosodott, hogy nekem akár vállig érő növényzet is burjánzott. Mondjuk én szeretem a vad természetet, valahol még élveztem is a látványt, de hát azért mégiscsak egy kertről van szó, amit több szempontból is illik rendben tartani. Tiszta udvar, rendes ház – tartja a mondás.
Az első dolog természetesen a gaz- és fűfélék eltávolítása volt. Erre egy darab sarló volt a segítségemre, ami viszont nem bírta a kiképzést, és eltörött. (Erről egy későbbi bejegyzésben emlékezem meg.) Így venni kellett egy másikat, ezért egy pár napot sajnos állt a munka, de szombaton, még az eső megérkezte előtt végeztem vele.
A második dolog, a gaz között megbúvó kisebb-nagyobb cserjék, valamint a fácskák és egy nagyobb bokor eltávolítása volt. Itt már komolyabb szerszámokat használtam: baltát, ásót és fűrészt.
A harmadik dolog a kerítés mellett elburjánzott orgona kiirtása, valamint egy, a kerítést is megrongáló akácfa kifűrészelése volt. Az orgonákkal nem is volt különösebb probléma, sok korhadt, elhalt ág is előbukkant. Az akácfa komolyabb falatnak bizonyult. Eleve a szomszéd irányába dőlt, így fogtam egy kötelet és kikötöztem, hogy ne bukjon át a kerítésen. Viszont sajnos utólag végiggondolva rossz felől kezdtem el vágni, és így a kötelet elszakítva mégis átesett. De mentségemre legyen mondva, épp a dőlésszöge miatt nem mertem a szomszéd felől fűrészelni. Végül is némi küszködéssel, és természetesen többet ésszel, mint erővel alapon, sikerült visszaemelni a saját kertembe.
Ezután a negyedik dolog szinte adta magát: fafeldolgozás, rendezkedés. Egyelőre a régebben kivágott, legallyazott fákat kezdtem felaprítani, illetve az újonnan kivágottakat a régiekhez csoportosítani.
Végül, ötödikként belekezdtem a kitakarított terület felásásába. Mégiscsak konyhakert lesz belőle egyszer.
Ennyire futotta az elmúlt két hétvégén. Ha az idő engedi, akkor innen folytatom.